Gyakran ismételt kérdések
1. Milyen forrásokból dolgozik egy családfakutató?
Elsősorban születési, keresztelési, házassági, halálozási anyakönyvekből. Ezen felül más adatbázisokból, mint például újságcikkek, gyászjelentések, katonai adatbázisok.
2. Mennyibe kerül?
Ez attól függ, hogy hány, már ismert felmenővel állok neki a kutatásnak és azzal végül meddig jutok, ám általánosságban elmondható, hogy a szakmában garantáltan az egyik legkedvezőbb áron dolgozom, a száz-kilencvenezret biztosan nem haladja meg a végösszeg. Nálam nincs alapdíj, minden esetben attól függ, hogy mennyit fizetsz, hogy hány felmenőt találok meg. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy egy előre megbeszélt keretösszegen belül kutassak. Ha a keretösszeg pl. 20.000 Forint, akkor addig kutatok, annyi felmenőt keresek, ami abba a keretbe belefér. Pontos információkért érdeklődj e-mailben :)
3. Magamnak is meg tudom csinálni a családfakutatást?
Igen, és hobbinak sem rossz, ha magadnak kutatod a családfád. Azonban az anyakönyvek és más adatbázisok megértéséhez és felkutatásához nagyon gyakran nem elég a tapasztalatlan szem. Régi anyakönyvek sokszor szinte olvashatatlanok, latin vagy német nyelven íródtak, illetve sokszor nem is ott jegyezték be az újszülöttet, elhunytat, ahol valóban éltek, így a megfelelő település megtalálása is gondot okozhat. Jobb az ilyet profira bízni! :)
4. Miket tudhatok meg az őseimről?
Mikor és hol születtek, esküdtek, miben hunytak el és mikor (akár a sírjukat is megtalálhatod ezek alapján), hol éltek (néha teljes utcanévvel és házszámmal vagy csak helyrajzi számmal) mivel foglalkoztak, mi volt a vallásuk, volt-e felekezetváltás vagy éppen teljes vallásváltás, hány testvérük/gyerekük volt és ebből mennyi élte meg a felnőttkort, van-e közöttük ismert személy, fentmaradt-e róluk bármilyen érdekesség, részt vettek-e az első vagy második világháborúban, esetleg korábban vállaltak-e katonai szolgálatot. Ezen kívül a település történetét is megvizsgálva újabb érdekességekre bukkanhatunk és jobban megérthetjük életüket (pl. betelepítések idején költözött ide, a településen pusztító járvány alatt hogy alakult a család élete stb.)
5. Milyen régre tud visszanyúlni a kutatás?
Ez település és vallásfüggő. Általánosságban az 1700-as évek közepéig, elejéig. Előfordulhat azonban olyan is, hogy a településen régebb óta vezetik az anyakönyveket és jó állapotban fent is maradt, ekkor leginkább az 1650-es évekig. Előfordulhat ennek ellenkezője is, hogy később kezdték az anyakönyvvezetést vagy nem maradtak fent korábbi dokumentumok, ekkor általában az 1800-as évek elején akad meg a kutatás. Az izraelita anyakönyveket pedig csak az 1850-es évektől kezdték el vezetni.